A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között jutatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Fel tudnád ismerni, hogy az előtted lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára összeállításunk második részével szeretnénk felhívni a figyelmet!
Balzsamecet
Az eredeti, hagyományos balzsamecetet évekig tölgyfahordóban érlelik, mint a bort, és szigorú előírásoknak kell megfelelnie. De miután mára minden éttermi asztalra kerül balzsamecet, a piac szó szerint felhígult. Ne tévesszen meg senkit, ha a „Modena” (a balzsamecetről ismert olasz város) feliratot látja a palackon. Az igazi minőséghez keresse a szőlőmustot az összetevők között, vagy az „Aceto Balsamico Tradizionale” megjelölést, amely garantálja, hogy a balzsamecet legalább 12 éves. Egy salátaöntet összeállításához nem kell feltétlenül letámadnunk egy olsz pincét, de mindenképpen jobban tesszük, ha kerüljük a hozzáadott cukrot és a karamell színezéket.
Vanília
A második legdrágább fűszer is megérett a hamisításra. A vanília-kivonat alkoholba és vízbe áztatott vaníliababokból érlelt, és a babok drágasága miatt ez a leggyakoribb előfordulási formája is a vaníliának. A legtöbb vanília utánzat vanilinből készül. Ez egy olyan szerves vegyület, ami természetes módon is előfordul a vanília babokban, ám legtöbbször laborokban szintetizálják, mint a vanília olcsó, ám hamis alternatíváját. Azonban a szintetikus vanilin sokszor tisztának mondott kivonatokba is belekerül. Az igazi vaníliában megtalálható a 4-hidroxibenzaldehid, ami a mesterséges utánzatban nem, tehát érdemes ezt keresni az összetevők között: ha szerepel a vanilin, akkor valószínűleg hamis áruról van szó. Kerüljük a hozzáadott cukrot vagy magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot listázó készítményeket is.
Kaviár
A legnagyobb kaviárhamisító 23 évig menekült a hatóságok elől, mielőtt elkapták tavaly egy olyan adó-elkerülő rendszer kihasználásáért, amelynek segítségével alacsony minőségű kaviárt adott el kiválóként jól fizető utasoknak repülőgépeken és óceánjárókon. A bírói ítélet szerint ”áldozat nélküli bűncselekmény” volt, mivel senki nem betegedett meg, és a kaviár is élvezhető volt. Ám mint minden ritka és kívánatos étel esetében, a kaviár hamisítás is burjánzik. A legtöbb esetben a hazai, amerikai olcsó árut próbálják meg drága külföldi importként eladni.
Tej
A 2008-as nagy kínai babatápszer bukás óta, amikor 54 ezer csecsemő betegedett meg, és hatan meghaltak a melaninnal szennyezett tej következtében, egyre többször találnak melaninnal, sőt, néhány esetben mosószerrel és hidrogénperoxiddal szennyezett tejet. Annak érdekében, hogy ne tisztítószert öntsünk a reggeli gabonapehely adagunkra, olvassuk el mindig az összetevőket. És egy ujjal se nyúljunk az import tejporokhoz!
Húsok
Az iskolai menzák sokaknak rémálmokat okoznak, de a való életben a rejtélyes húsok sokkal rémisztőbbek, mint egy adag darabos pörkölt. A hús-hamisításnak rengeteg formája van, például darált marhahúsnak álcázott lóhús, vagy extrémebb esetekben szamárhúsként árult róka. Ezek elkerüléséhez mindig nézzük meg az összetevők listáját, és ha gyanúsnak tűnik a hús, semmiképpen ne vegyük meg!
Hasznos oldalak a témában:
A cikksorozat első része
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldala.
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület idevágó cikke.
Folytatása következik.
A bonappetit cikke alapján
